- Legközelebb mondd majd meg neki, hogy tőlem nem kell félnie, és ami a legfontosabb, hogy be is mutathatnál neki engemet is. – komolyan, mint valami házsártos feleség, akit zavar, hogy nem ismeri a anyósát vagy még inkább a nővérét drága férjének, vagy rosszabb, a volt barátnőt, aki leszbikus lett, így nagyon jó haverok lehetnek a drágalátos urával.

- Nem kell magyarázkodnod, amennyi pillanatig láttam, ahogy elsuhan csillogó fekete bundájában, addig engem is lenyűgözött…de így hogy lesz szép bundám?! – mint valami elkényeztetett luxus kurva, de tényleg. Pedig igazából nem vágynék állati szőrre, de egyszer próbáltam már bundát, és olyan furcsa az egész, ahogy a finom és puha szőr befedi az egész testet…

- Nem is… - feleltem gyerekes hangon, bár vicces lenne egy elhízott vámpír, de igaza van, mert most nagyon sokat ettem, én is meglepődtem, hogy kívánom a másik szarvast is, úgy éreztem éhen halok, lehet a nagy hancúrozások legyengítettek, persze ez hülyeség. Csak olyan jól esett az új íz világ, és itatta magát…ez a forró és sűrű, enyhén kesernyés íz…

A becézése megint elolvasztott, és elvette annyira a figyelmemet, hogy ő terítsen a földre. A fű puha volt, lágy érintése volt, és mintha éreztem volna a párduc melegét, amit maga után hagyott. Az illata még bejárta ezt a helyet, és én mélyen szagoltam bele.

- De kicsit félek azért...bár lehet vele nem tudnál így elszórakozni. – karoltam át a nyakát, és húztam magamhoz egy csókra, egy hosszú és elég mély csókra, de komolyan, mintha régóta nem érinthettem volna ajkait.

Bennem valahogy zsongott a szarvasok vére, és egy laza mozdulattal gurultunk ismételten odébb, hogy megint felülre kerüljek, és ujjaim azonnal induljanak el felsője alatt, és szedjék le róla, de elkapta a csuklómat, én meg elszakadtam tőle egy tetetett levegővétel erejéig.

- Csak úgy tombol bennem a friss vér, nem tehetek róla… - kezdtem aranyos kislány hangján, aki tényleg ártatlan. De be kellett látnom, hogy neki jobban lenne szüksége vérre, mint az én erőszakoskodásomra. Szemei sötét feketék voltak, bár lehet ilyen meghatározás nem is létezik, de a lényeg, hogy neki még új az ilyen dolog, ezek a nagy szex partik,meg új élet kezdete, de igazából nekem is, két szarvast sose ettem még, főleg, hogy…persze én nem ettem, csak utoljára Jasper-rel voltam vadászni három hete.

- A szarvasok nem mentek annyira messze. – vetettem fel az ötletet, de még mindig rajta ültem, és kezeim is még mindig ugyanott, ahogy ő ujjai is csuklóimon. – Na mi legyen Edward Greene… - mondtam ki az új nevét és elmosolyodtam huncutul.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.