Edward-ot kiéhezetten nyomtam a fürdőszaba ajtajának, hogy csodáltam nem esett ki a helyéről. Nem tudom mi ütött belém, a két szarvas vére, vagy az a tény, hogy a régi életünk megint visszaköszön, bár most sokkal kellemesebb formában, mégis váratlanul, és ez kicsit feszültté tett. És az sem hagyott nyugton, ahogy Emmett megbámult… mert Rosalie-val tuti hajba kaptam valami komoly dolgon, hogy aggódni kezdjek ezért… és talán ezért akarom elnyomni, vagyis lefoglalni magamat, hogy ne kezdjenek látomások bombázni.

Elég gyorsak voltunk, mintha kapkodnunk kellett volna… pedig bőven volt időnk, és még mondtam is Edward-nak, hogy figyelek most már a látomásaimra, de jobb volt figyelmen kívül hagyni őket, talán az időeltolódás, és az új környezet zavart meg.

De igazából mikor ránk nyitott Emmett, akkor már végeztünk, mégse jutott jobb dolog eszembe, hogy hogyan foglaljam le magamat…

- Én se igazán, legalábbis zavar, hogy csak így betoppant, nem hiszem el, hogy nem hallotta, hogy nem érünk rá… - mondtam a hátát cirógatva, én magam a vízben terültem el, vagyis most a kád szélére támaszkodtam.

- Bunkóság lenne neki megmondani, hogy menjen most el…vagy esetleg lakjon máshol?! – kérdeztem óvatosan, és kislányos mosolyt vágtam be, olyan ne haragudjatok rám, hogy ostobaságokat beszélek…és egy ilyen arcocskára nem lehet haragudni!

- Hát az biztos, hogy nem a legjobbkor jött…annyira szégyellem magamat… - és komolyan, még le is bukok a víz alá játékosan, majd feljövök, hátrasimítva a hajamat. – Szerinted mennyit láthatott, és mit, és…. – vagy inkább ne is gondoljunk bele?! Annyira nem akarok, csak zavaró, bosszantó, kellemetlen…

- Tudod jól, hogy én is… - karolom át a nyakát, és magamhoz húzom egy csókra, mire Emmett belép a fürdőbe, megtámasztva az ajtófélfát. Edward már fel van öltözve, nekem is hozott be valami ruhaneműt, csak én még áztatni akartam magamat.

- Emmett…nem tudnál udvariasabb lenni, csak így bejössz, nincs rajtam semmi, és nehogy azt mond, hogy már mindent sikerült látnod, mikor ránk rontottál… - és nyelvet öltök rá pimaszul, és próbálom a habfürdőm habjait álcaként magam elég húzni.

- Na, menjetek és beszélgessetek kinn, és összekapom magamat. 

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.