Alice 58.

2010.12.27. 16:06

- Ejnye Em, hogy mondhatsz ilyeneket…amúgy meg nagyon jól tudod, hogy neki most minden ilyen téren új dolog, szóval igazából megértem őt, hogy ilyen kis szerény. – kelek hirtelen a védelmébe Edward-nak, de ahhoz képest egészen jól bánt velem minden eddigi alkalommal, és fejemben már is azonnal kavarognak a képek, akár a motelről, ami a legelső eset volt, vagy éppen a repülőn lévő mosdó jelenet…és öntudatlanul harapok alsó ajkamba, és ujjaim akaratlanul cirógatják meg saját nyakamat.

- De lehet megfogadom majd a tanácsodat, mert igenis tartozik eggyel. – makacskodom azért továbbra is…még hogy meghallják a távolban lévő emberek, és kit érdekel?! Na, jó kicsit talán vissza kéne fognom ezt az „új Alice”-t mielőtt nagyon elvadulnak a dolgok, mert London nemhogy vámpírokra nincs felkészülve, félő hogy egy éjjel-nappal vadul szeretkező vámpír párra még inkább nem, és kerülni kéne a feltűnést, hisz átlagosak akarunk lenni, vagy nem?! Lehet pornósztárnak kéne mennem…fordul meg hirtelen a fejembe, és akkor egy szava se lehetne senkinek, maximum csak rosszallások, de egy kedves mosoly tőlem és mindenki szíve meglágyul, úgyis.

- Nyugi, manapság úgyis mellőzöm ezt a képességemet…emberekként szeretnénk viselkedni, még jobban…így sajnálom, hogy nem megy az evés, mert olyan gyönyörű konyhánk van… - bár az a hatalmas konyhapult nagyon is jó lesz más valamire is. Eszméletlen, hogy egyfolytában csak ezen jár a fejem… de tombolt bennem a frissen fogyasztott vér, és az elkezdett kis dolog az erdőben…

- Bízhatsz bennem, átadom, de ha nem baj, nem avval fémjelezve, hogy te küldted. – mondom csilingelő nevetéssel, majd kinyomom én is a telefont, és visszanyújtom Edward-nak.

- Nos…félénk fiú, mi legyen…hisz már itt vagyunk a lakásunknál… - jézusom, de fura kimondani ezt, és főleg milyen jó érzés, és megborzongtat, a „mi lakásunk”

Közelebb lépek hozzá, megfogom a felsőjét, és magamhoz vonom, a szemeibe nézek, mint egy ártatlan kislány, aki semmi rosszra nem gondol, de szerintem szememben ezer meg ezer bujaság csillog, majd teljesen magamhoz húzom, és megcsókolom.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://edwardandalice.blog.hu/api/trackback/id/tr242542197

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása