Alice 60.

2011.01.17. 23:38

Hazudnék, ha azt mondanám nem élveztem azt az arcot, amit Edward vágott, a megdöbbenés vegyült az élvezettel. Most legalább tudja én mit éreztem a kis erdős akciója miatt…de nem lehetek ennyire kiéhezve, de komolyan. Lassan tényleg kezdek félni magamtól, mert ez félelmetes, hogy ennyire vágyom minden érintését, és egy pillantása, legyen az pozitív vagy negatív, teljesen felizzít. De én csak lazán sétálok most el rosszalló tekintete előtt, persze a szokásos csípő riszálással, nőiesen, és bár azt nem láthatja, de még alsó ajkamba is harapok kéjesen, és legbelül nagyon is vágyok arra, és remélem is, hogy utánam jön és elégtételt követel. Ennyire nem lehet egy puhány alak!

De most csak kapcsolgatom a televíziót, bár be kéne állítani az antennát, vagy előfizetni valamelyik tévés csatornánál, mert több a hangyák háborúja, mint az éppen, hogy fogható műsor. Ám lehet valahol éppen valaki, mert nem én, de kielégül, ugyanis a nagy sistergés közepette kéjes nyögések is tökéletesen kihallható…hacsak nem a szomszédok, akiktől annyira kell tartani, hogy nem hiszik el, hogy normális pár vagyunk. Hisz fiatalok vagyunk, azok meg egyfolytában csak egymásba gabalyodnak!

Bár be kell valljam, ez bosszú hadjáratnak indult ellene, meg szerettem volna, ha teljesen kiszabadul belőle az állat, és ő is megváltozik kicsit…de lehet lassan én fogok engedni, és csak visszamegyek hozzá, de nem azért, mert megsajnálom, hanem mert szörnyen tombol bennem a vágy.

Egyszercsak megjelent, vagyis utánam jött.

- Igen…Edward te egy aljas dög vagy… - bár a mondat végét kéjes nyögés hatja át, ahogy leteper a kanapén, és maga alá gyűr.

- Én nem művelek szép dolgokat…ki hagyott cserben az erdőben, teljesen begerjedve, mert pár turista, akik ugyanerre vágytak, meghallhatnak… - nézek vele farkasszemet, mint valami durcás kislány a nagy és hatalmas bátyával.

- Örülnék, ha nemcsak emlegetnéd azt a büntetést, de meg is mutatnád. – felelem, és mivel úgyse számíthatok erre még most sem, ezért fordítok a helyzeten.

- De most legalább már tudod, hogy én mit is éreztem az erdőben. – súgom a fülébe, majd a nyakába harapok játékosan, mint ahogy a vadállatok újszülöttjei, akik éles fogaikat próbálják.

- Ilyenkor bezzeg nem veted be a képességedet. – vetem oda gúnyosan, majd megcsókolom a nem létező nyomát előbbi támadásomnak. Közben kezeim, pontosabban ujjaim végigzongoráztak mellkasán, de ajkaim azonnal követték az útjukat, és mivel ez az első alkalomkor is tetszett neki, letépve az alsónadrágját, nyelvemmel kezdtem Őt kényeztetni, de kezem visszavándorolt mellkasán, hogy körmeimmel vadul cirógathassam. Persze most csak kicsit játszadoztam el vele odalent, majd visszatértem ajkaihoz, mégha mellkasán hosszan is időztek el enyéim.

- Nem fogom mondani, hogy szeretném, ha nem kéne átvennem az irányítást… - nagyon is élvezném, ha ő kényeztetne, és lennék teljesen kiszolgáltatott, de az még sok időbe telik, mint oly sokszor említettem, eléggé le van maradva. Utálom, hogy mindig nekem kell letepernem!

Majd kibújok a ruhámból, de azért elég lassan, hogy evvel is hadd bosszantsam kicsit, majd félredobom őket, és teljesen átvéve az irányítást, magamba fogadom Őt, és a teljes beteljesülés örömétől szinte felsikoltok. Majd lassú mozgásba kezdek, combjaim erősen fogják közre, mellkasán támaszkodom meg kezemmel, és magabiztosan gyorsítom a tempót.

Ajkamba harapok, teljesen elkap a hév, és érzem, hogy közel az élvezet csúcsa.

Elvétve hallom, hogy talán kopogtatnak, de én csak hangosan felnyögök, és Edward mellkasára hajtom fejemet…lélegzetvételem egyre hevesebb… fel se fogom, hogy mintha valaki belépne.

- Ennyire örültök nekem? – mackó úr hangja, de hogyan csinálhatta…mi csak egymásba gabalyodva nézünk fel a kanapéról, és egyszerre nézünk rá ugyanazt kérdezve.

- Emmett?!Emmett?!

 

A bejegyzés trackback címe:

https://edwardandalice.blog.hu/api/trackback/id/tr22591872

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása