- Nyugi, csak húztalak a pénz miatt… de tudod, utálom a meglepetéseket, vagyis imádom, ha ki tudják játszani a képességemet, és ez zavart jobban, pontosabban örültem neki. Na, ebbe én is belezavarodtam. – mondom, majd figyelem, ahogy jót kacarászik rajtam, így küldök felé egy grimaszt.

Aztán hallgatom az elképzelését, pedig már annyiszor átbeszéltük ezt, de olyan hihetetlen is, meg minden. Annyi ember szeretne örök életű lenni akár, vagy valami sztár, és kiszakadni unalmas hétköznapi és sablonosan egyforma életükből, én viszont, vagyis mi…már megint elfelejtettem majdnem, szóval mi meg épp arra vágyunk, hogy egyszerűek legyünk.

- Szeretném is elfelejteni, hogy van ilyen képességem. Bár néha csalhatunk egy kicsit. – mondom huncutul. – Nyugi, nem a lottó ötösre gondoltam. De tényleg…menjünk el bingózni… meg majd retro tánc estekre, amit a művelődési házakban szoktak szervezni. Annyira jó lesz. – szinte tapsikolok örömömben, de ő meg jót mulat rajtam, persze látom rajta, hogy ő is boldog, még sose láttam így halhatatlansága ellenére ilyen élettel tele mosolyogni.

- Most biztos ütődöttnek tartasz… - mondom kicsit visszafogva magamat, és kislányosan legubbasztott ajkakkal és tekintettel.

- Amúgy meg miért ne figyelnék veled kapcsolatban mindenre?! Bár nekem irtó szexi voltál úgy is. – kacsintok rá.

- Ahogy azt is megjegyeztem, hogy le akarod vágatni ezt a gyönyörű bozontodat…akkor mibe fogok beletúrni?! – kérdeztem kacéran, és beugrott az együtt töltött éjszaka, és beleharaptam az ajkamba, ahogy csak felidéztem édes érintését, lágy csókjait.

- Igazából… vicces lenne vámpíros filmet néznünk… nevethetnénk nagyokat. Bár szívesebben néznék valami musicalt, vagy valami nem túl csöpögős romantikus filmet. – mondtam, miközben összekulcsolt kezünkkel játszadoztam.

- Persze filmeket nézni is ráérünk még… ahogy másra is, de van amit mégiscsak jobb csinálni, és a film nézés csak várhat magára… - komolyan, nem vagyok már valami fogalmazási zseni, de nem akartam azonnal utalni a dolgokra, ahogy a fejembe sem nagyon jelentettem meg a képet. Így csak lazán felálltam, nagy természetességgel, majd a mosdó felé vettem az irányt, de visszakacsintottam Edward felé, és mielőtt még becsuktam volna az ajtót kikötöttem az inget, alig észrevehetően, de az ő finom érzékei biztosan kiszúrták.

Hát ez a mosdó, csak egy kicsivel volt nagyobb a filmekben látottaknál, szóval el lehet azért kényelemesen férni, de mondjuk a lifthez képest meg már jóval kisebb. Igazából jó magam is meglepődtem, hogy tényleg ezt akarom-e, de már nagyon hiányzott az a forróság, amit éreztem vele, pedig alig pár órája történt, de azóta itt volt ez a Jasper dolog, és én csak azért is akartam még jobban. Hisz a mondás szerint, a második mindig sokkal jobb!

Jól van nah, nem tehetek róla…de talán ez az új énemmel járt.

Nem vetettem le az inget, de a nadrágot gyorsan lefejtettem magamról, amíg ehhez volt helyem. Remélem értette a célzást.

Elég hosszú időnek tűnt, amíg vártam ott benn. Még azt is megnéztem, hogy vagyok-e elég kívánatos. Hát rám fért volna egy kis smink, és a hajam is szanaszét állt, mint valami szénaboglya. Annyira elfoglalt tükörképem, hogy észre se vettem, amikor benyitott.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.