Ő van össze zavarodva, ez szép. Én mit mondjak?! Amikor a jövőképem hangjai még mindig itt dübörögnek a fejemben, és be kell valljam szeretném mégiscsak, hogy bekövetkezzen.

Jó, nem kéne felhúznom a vizet, és feledni kéne a jövőbe látásomat, most az egyszer, hisz én kreáltam magam köré ezt az egész szituációt, ahogy én vettem rá gyakorlatilag őt is arra, hogy így kezdjen gondolkodni, mint én, hisz csak úgy bombáztam a képzelgéseimmel szerencsétlent.

- Nem fogsz migrént kapni, azt előre látnám. – viccelem el a dolgot, de lehet evvel is csak az idegeit akarom tépázni, lehetek én ilyen aljas, pont vele?! De muszáj, mert annyira szeretném… csak még egy csókra. Jézusom, annyira jó volt! Jasper nem csókolt így, legvadabb pillanatában sem.

Lehet túlontúl régen voltunk együtt és fel kéne pezsdíteni a kapcsolatunkat, vagy régen voltunk együtt, vagy… megőrülök, most meg ilyeneken agyalok, pedig normális esetben semmiképp nem akarnám, azt kihozni megoldásként, hogy nekem Edward-dal kell lennem, hisz láttam neki azt a Bella lányt, azt az embert!

- Képzeld, én meg nőből! – igen, most jön az undokoskodásom, de megmondtam előre, hogy amit meg akarok kapni, azt szeretem az enyémnek tudni. De ez felé nézve nem szép dolog. Ám akkor is, teljesen feltüzelt, na jó… igazából én magamat! Milyen furán hangzik így az egész Edward viszonylatában.

Erősen fókuszálni kell arra, hogy láttam neki egy lányt, nem is olyan régen, hátha akkor túlteszem a dolgon magamat, és nem akarom megváltani, merthogy még szűz…és erre elnevetem magamat, szép reakció az öcsém felé. Viszont, ha sokáig képzelem magam elé Bellat és Edward-ot boldogan, a végén még féltékeny leszek. Nem igaz!

Végül felkeltem, és a lift másik végéhez mentem, és ott ültem le, hogy távolabb kerüljek tőle. De a bókja, és az a mosolya, amitől be kell valljam, mindig is olvadoztam, ha a testvérem, ha nem… és akkor én őrjítem meg őt! És ő nem ért a nőkhöz, meg az egészhez! Hisz ő tud a gondolatokban mászkálni, szóval simán rá tud jönni bármire, mondhatni beférkőzhet a lányok bugyijába.

- Nem érdekelnek a többiek! – robbanok ki hirtelen, hogy esküszöm meglepődöm saját magamon, hogy jézusom én ilyet is tudok?! De akkor is, most olyan boldog vagyok, és bármennyire nem szép dolog, Jasper-ről már rég megfeledkeztem, és Edward-dal tervezgettem a jövőmet. Nem érzem magamat aljasnak, sem előre látónak, csak nőből vagyok na!

- Ott van felül egy vészkijárat. – pillantok fel végül. – Emelj meg! – mondom neki, és úgy tűnik a nyavalygós kislány arca most rám ragadt, mert majdhogy nem hisztizek itt neki, és toporzékolok.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.