Nem hiszem el, itt vagyunk, csak kettesben lehetnénk, megszabadulva a régi életünktől, csak egymásra fókuszálva, és csak a másik kényeztetésével foglalkozva, és különben is, nem régen telefonáltunk, vagyis beszéltünk Emmettel, mit szeretne, olyan sürgetően. Jó, persze, nem lehetek ilyen önző és akaratos, mint valami toporzékoló kisgyerek, de most nem akarom a mai napon többet hallani a Forks-iakról, még a hőn szeretett Emmett-ről sem, mert ha annyira fontosak egymásnak, akkor ők ketten lakjanak együtt messze, a világ másik végén. Na, jó, most nagyon utálatos vagyok, de ez csak annak köszönhető, hogy zsong bennem a vér, és a félbemaradt légyottunk lángja.

Persze minden szót hallok így is, nemcsak mert alig pár centire állok kedvesemtől, akinek csimpaszkodom a karjába, mint akaratos gyermek csüng apján, hogy meggyőzze kell neki minden haszontalan játék, vagy legyünk felnőttek, és inkább olyan vagyok, mint egy nagyasszony, aki azt várja, hogy ura vegyen meg neki minden csillogó ékszert.

De igenis megfelelne, csak te eléggé pipogya alak vagy, és különben meg az erdőben sem akartad, mert úristen meghallják… komolyan kiakadtam kicsit rá, persze fölöslegesen, de azért kicsit felment bennem a pumpa, hisz most is a bátyjával beszél, ahelyett, hogy engem babusgatna és halmozna el csókokkal.

Ezt nagyon gyorsan abba kell hagynom, mert a végén olyanná válok, mint Rose, aki a hallottak szerint összekapott a férjével, és gondolom valami nagyon béna indok miatt, ahogy a Rosaliet ismerem. És mivel én megváltoztam, vagyis már annyira nem is érdekel a vásárlás, csak Edward, így csak mosolyogni tudok magamban, és hevesen bólogatva egyet érteni Emmettel, amiért inkább hagyta, hogy menjen a saját makacs feje után kedvese. Rose tudhatná milyen Em, meg pasiból van, miért várja, hogy megértsen egy béna divatbemutatót, vagy fotózást?!

Nem is tenne jót, ha beleszólnál… gondolom magamban, de tudom, hogy pontosan hallja, hisz a nagy Edward Cullen csak pár napja tapasztalta meg milyen egy lány érintése, egy finom és selymes bőr tapintása, egy apró csók. És a szerelem fogalma is messze áll a mi kapcsolatunktól. Annak ellenére, hogy nagyon erős érzelmek kavarognak bennünk a másik iránt, az biztos, de be kell valljam, mégha mondtam is neki, hogy szeretem, ennyire hamar mégsem beszélhetünk igazi, vad  és őrjöngő szerelemről, szóval igaza volt, hogy meglepődött az esküvő gondolatától.

Igen, csak az állás spanolt fel, és én az új lakásunkban… meg az állást nekem köszönheti nagyrészt, vagyis persze többségében a kiváló tehetségének, uram isten, ahogy az ujjai siklanak a zongora billentyűin, az valami mesteri és most is beleborzongok.

- Nem én hordom a nadrágot. – most már szólalok meg hangosan is, hogy ne csak Edward hallja, amiket gondolok. Csak egyszerűen Edward-ot még taszigálni kell, hogy igenis álljon a sarkára és ezt vagy azt megtegye, ennyi az egész. De azért együtt nevetek Emmettel.

De Edward beszólására bevágom kicsit a durcát, és oldalba bököm játékosan, de kicsit durván, hogy azért megérezze.

Kicsit megsajnálom a nagy mackót, aki régen az egyik volt a többi testvérem közül, és Edward-dal egyet értve, talán a legjobb, akit abból a házból hiányolok, talán csatlakozhatna most hozzánk, kicsit kikapcsolna. Persze akkor fuccsba megy a nagy egymásnak esésünk, ami alap járaton se halk, de egy vámpírfülnek a légy zümmögés is rock koncert.

Na szép, én döntsek és ha nemet mondok, én leszek a rossz, ha igent, akkor meg…

- Szia megint mackó úr. – mondom viccesen, tényleg, mint valami óvodás kislány. – Én benne vagyok, hogy elugorj, akár most is mondanám, de az az igazság, hogy Edward tartozik nekem egy légyottal még mára biztosan… képzeld, a távolban lévő pároktól beijedt, hogy meghallanak. – nem bírtam ki, hogy ne mondjam el, és tudom, hogy Emmette majd fetrengve röhög ezen, Edward meg biztos valami bosszú hadjáratot forral ellenem. – De mondom, nyugodtan gyere akár most is. – felelem már kacajomat visszafojtva.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.