- Tetszenek a te ötleteid is, és valóban, megejthetnénk egy ilyen magángépes világ körüli utazást a jövőben. – Szívből örültem, hogy ő is belement a tervezgetésbe. Már szinte láttam magam előtt, ahogy egy londoni utcában kinyílik egy ruhaszalon ajtaja, és Alice mosolyogva integet át nekem a túloldalra, ahol épp elköszönök egy kisfiútól, aki egy a termetéhez képest óriási gitárt cipel magával. Alice körbenéz az utcán, majd kerülgetve a fekete taxikat odasiet hozzám, majd a nyakamba vetve magát lágyan megcsókoljuk egymást. Külső szemlélő akár azt is gondolhatná rólunk, hogy házasok vagyunk. Sőt, ki tudja talán majd egyszer.

Olyannyira belemerültem a saját gondolataimba, hogy az övét egy pillanatra el is felejtettem figyelni.

Meglepett a kérdésével. Nos, ha mérlegelem magamban a dolgokat, akkor ha úgy adódik, hogy együtt maradunk, szerelembe esünk, s miegyebek, akkor valóban szóba jöhet az esküvő. De ha belegondolok ő még mindig Jasper felesége. Ezt meg is említettem neki.

- Ha úgy adódna a dolog, hogy valóban együtt maradunk, és ez az egész nem csak egy kis fellángolás, akkor valóban szóba jöhet. De te még mindig Jasper felesége vagy, ezt te se felejtsd el, kérlek.

- Most annyira felspannoltam magam ezzel az utazósdival, hogy akár most azonnal indulnék. És miért ne? Nincs mi miatt itt maradnunk. A villába már amúgy se tenném be a lábamat, legutóbb is egy pofonnal fogadtak. Bár a zongorámat sajnálom, már jó régóta megvolt, de persze az is pótolható. – Felpattantam a székből és a kezéért nyúltam. – Induljunk, de tényleg. Minek pazaroljuk az időnket? Menni akarok! – Mint már említettem, akár egy kisgyerek …

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.