Emmett 5.

2011.01.20. 21:58

 

EDWARD ÉS ALICE KALANDJAI

II. kötet

Emm színre lép

 

Hogy mi is történt eddig? Nos…

A nagy családi balhé után kedvenc testvéreim, Alice és Edward úgy döntöttek, hogy otthagyják a Cullen klánt, s önálló életet kezdenek együtt.

Ebből még nem is lett volna akkora kalamajka, ám a drága Alice egyből kombinálni kezdte a dolgokat, megőrjítve ezzel a kisöcsémet. Csak rátett még egy lapáttal, hogy nem sokkal Alice fantáziálgatása után beragadtak a menedéket nyújtó motel liftjébe. Aztán elcsattant egy vad, szenvedélyes csók, ami ahhoz vezetett, hogy kiszabadulásuk után a szobájukban egymásnak estek.

Ezt persze Alice ex férje, Jasper is végighallgatta, így történt az, hogy mikor a „szerelmesek” közös elhatározással úgy döntöttek, hogy Londonba utaznak, rájuk támadt a teljesen elvadult fiú.

Végül csak sikerült nekik elutazni, és itt jövök én a képbe.

Hát ennyiről maradtál le!

 

- Ennyire örültök nekem? –kérdeztem egy széles vigyorral az arcomon, meglátva az épp szeretkező párost.

- Emmett!? Emmett!? – „kiáltottak fel”, s közben próbálták eltakarni magukat.

Meg kellett jegyeznem, hogy Alice gyönyörűen nézett ki meztelenül, ám nem tudtam róla tovább fantáziálgatni, mivel Edy elég csúnyán nézett rám a gondolataimat hallgatva.

- Hogy a francba értél ide ilyen hamar? – kérdezte Alice idegesen, miután a fürdőbe rohantak.

- Egy kis kenőpénz segítségével minden megoldható – nevettem el magam.

- Legalább kopoghattál volna! – szólt ki Edward is elég ingerülten.

- Kopogtam, de arról nem tehetek, hogy ilyen hangosak vagytok – jegyeztem meg, miközben körbenéztem a lakásban.

- Szép ház!

- Na, nem szeretnétek kijönni végre a fürdőből? Nem akarok egész nap itt ácsorogni.

Ahogy kelt fel a nap, az utcában élők egyre jobban felélénkültek, ezzel együtt a torkomban érzett tűz is erősödött.

- Bár ha még egy darabig tollászkodtok, akkor én inkább elrohanok vadászni valamerre.

- Menj!!! – kiabálták rám kicsit felbőszülten.

Persze, hála a jó fülemnek, tökéletesen hallottam, hogy miután kiléptem az ajtón, ugyanott folytatták a dolgokat, ahol az érkezésemkor abbahagyták.

Nem gondoltam volna, hogy Alice igazat mondott és tényleg együtt vannak.

- Alice megrontotta a kisöcsit. – Ezen muszáj volt nevetnem.

Bár annyi biztos, Alice bevitte őt a tutiba, hisz abból, amennyit láttam, Edward jól csinálta a dolgát, hisz a hugicám nagyon is élvezte az együttlétüket.

Próbáltam elterelni erről a gondolataimat, hisz már hiányzott Rose közelsége, és mint már említettem Alice nagyon jó nő a maga módján.

Belépve a közeli erdő fái közé egyből megcsapta a legelő őzek vérének illata az orromat.

Különbözött a forksiakétól, de a célra tökéletesen megfelelt: ne éhezzek. Futni kezdtem feléjük, majd egy hirtelen ugrással rávetettem magamat az egyik nagyobb példányra.

Szegény Bambi nem menekülhetett…

A bejegyzés trackback címe:

https://edwardandalice.blog.hu/api/trackback/id/tr682601252

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása