Jaj, a csókja, annyira megnyugtatott, és minden bajom tovaszállt, de komolyan. Úgy éreztem magamat, mint aki egy álomba csöppent, de nem olyan Csoda országba, hanem oda, ahol minden tényleg tökéletes, és nem felfedezésre vár, mert biztos talaj van a lábam alatt.

Ahogy Rose-t említett azonnal lekaptam a parókát, és megráztam a fejemet. Nem akartam már semmi olyanra gondolni, ami odaköt Forks-ba, ahhoz a lakáshoz, az erdőben, ahhoz a családhoz.

- Nekem is nagyon tetszik. Nem mondom, hogy egy szende szűz voltam… - mondom pimaszul, hisz még ezért nem is cukkoltam, és most kicsit jól esett. - … de ez valami egészen felszabadító, és megzabolázhatatlan vágy, majdhogynem egyfajta hatalmat ad… de miről is beszélek?! – zavarodtam bele saját nagy szavaimba, és így elnevettem magamat.

Ez a repülő nem valami sokáig vitt, így sok mindent nem tudtunk csinálni, vagyis mit lehetne egy repülőn, ilyen kényelmetlen székeken, a kilátás is elég rossz volt, bár láttam az ablakból kifelé, de mégiscsak a középső sorban ültünk.

Edward intézkedett továbbra is a telefonomon, én meg épp felvettem a cuccainkat, de míg vártam rájuk a szalagnál, figyeltem a gesztusait, ahogy beszélt, amikor pislogott, hogy ne tűnjön fel, hogy nincs szüksége rá. Komolyan, elvesztem benne, már majdnem nem nyúltam időben a szatyrokért.

- Igazából Londonba minden ház teljesen egyforma. De most nem akarok nagy pompát, de tényleg. Úgyis csak ketten vagyunk, és szeretnék mindig beléd botlani, ha mászkálok fel és alá türelmetlenül. – feleltem, majd egy csókot adtam neki.

- Meglepetés?! – néztem rá gyanúsan, mert semmit se láttam a jövőben, valamit nagyon jól kitervelt, a kis pimasz, de tetszett, hogy ráérzett, hogyan játsszon ki.

- De most mondjam azt, hogy mivel az én pénzemet fogyasztod, hamarosan megtudom mire költekeztél?! – vetettem oda viccesen, majd hozzábújtam. – Vagyis bocsánat, a „mi pénzünk” – furcsa volt, mert Jasper-rel se volt közös számlánk. Basszuskulcs, komolyabb kapcsolat alakult ki közöttünk pár nap alatt, így párkapcsolatilag, mint hosszú évek elteltével Jasper-rel.

- Amúgy mi lenne, ha mondjuk evvel telefonálnál most már… vicces az a rózsaszín strasszos kis motorola a füleden. – mondtam, majd átnyújtottam neki egy kis dobozt. Míg intézkedett, beugrottam egy boltba, ahol így árulgatnak ilyen külföldről behozott motyókat. Ez egy elég profi telefonnak tűnt, bár persze nem hivatalos annyira a dolog, de nem érdekel. Emberekként élünk majd, azok meg szeretik az illegális dolgokat, és tényleg nem akarok nagy költekezésbe kezdeni majd, középszerű szeretnék lenni. És turkálóban vásárolni! Meg antikváriumban.

- Elvileg ezt most dobták piacra, érintőképernyős. Azt mondtad egyszer, szeretnél egy ilyet. – a repülő felé tartottunk, egy laza mozdulattal kivettem a kezéből az én telefonomat, hogy a kezébe vehesse az új készüléket, és hogy egy laza mozdulattal dobjam el az enyémet alig észrevehetően. Minden régi dologtól meg akartam szabadulni. És most már csak papírok kellenek, meg új név, és külső, és kész is van. Nem akarok visszanézni, már nem hiányzik onnét semmi és senki!

- Magamat is megleptem egy készülékkel, jó sok gomb van rajta. Imádok sms-t írogatni. – mondtam mosolyogva, mint valami hülye gyerek legalább, majd lazán felszálltunk, és leültünk.

Nagy képernyős televízió, koktélok illata, bőrülések, állíthatóak, hátra dönthetőek, és puhák!

- Most már irány London, és az új életünk… - mondtam és egy csókot nyomtam az arcára. Komolyan, úgy nézhettünk ki, mint valami friss házasok, persze nem egy ilyen helyet szánnának az emberek a fiataloknak, de London csodálatos hely, és sajnos gondolnunk kell árulkodóan csillogó bőrünkre. De nekem teljesen megfelel, és rettentő nagy változást hoz az életünkbe.

- Szerintem megnövesztem a hajamat. – vetettem fel. A gép felszállt, a stewardess elmondta a sablonos szöveget, persze jó érzés volt, hogy láttam előre, hogy semmi légörvény vagy egyéb nem fenyeget.

- Amúgy meg mit fogunk csinálni ilyen hosszú úton… mivel nem tudunk aludni… - fordultam felé, miután láttam, hogy valami dög unalmas filmet fognak nyomni, vagyis először amerikai tinédzser film, de még nem is egy Amerkai pite, hanem a Szüzet szüntess… de elvileg utána a Kárhozottak királynője megy majd…vámpíros. Milyen vicces! Persze lehet Edward nézni szeretné valamelyiket vagy mindkettőt.Én valami musicalt szívesebben néznék most, vagy valami gyönyörű romantikus filmet, amin össze lehet bújni. Egy házimozirendszert, azért majd be kell szerezni, már előre látom.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.