- Mit szólsz, baby, nem kéne pár napra hazalátogatnunk? Hiányzik Edy, itt nincs kit szekálni, csak te és én, és ugyebár mind a ketten tudjuk, hogy ez annyit jelent, hogy csakis piszkos dolgokat tudok itt csinálni. – Rose és én ekkor épp a hatalmas franciaágyunkban feküdtünk, s hosszú, szőke fürtjeivel játszadoztam. Kedvelem Alaszkát, finom a husi, sok a medve, nem is kívánhatnék többet, de azért mégiscsak hiányoznak az otthoniak. Rose-t nem lehet ugratni, mert ő már egy apró hecctől is megharagszik, és annak semmi jó nem lesz a vége, szó szerint, hisz olyankor képes és levegőnek néz, azaz semmi szex. Ezt senki sem akarhatja…

- Én is gondoltam rá, hogy hazamehetnénk egy kis időre, csak tudod, nekem nem hiányzik az, hogy Edward fülig érő bárgyú vigyorral csacsogjon arról a forksi csajról – mondta kedvesem a szokásos flegma modorával. Nem szeretem mikor így beszél a kisöcsiről, de mégis van benne ilyenkor valami rejtett szexuális kisugárzás, nem tudom szavakba önteni…- Akkora idiótaság ez az egész. Még hogy egy ember meg egy vámpír? Ugyan már. Könyörgöm, mit kezdhetne vele Edward? A csaj rövid időn belül megöregszik, egy ráncos öreg nyanya lesz, akkor is kelleni fog Ednek? Hát azt kétlem.

- Ami azt illeti nekem még öreg mamiként is bejönnél. Tuti szexi lennék a félelmetes járókereteddel. – Na, és akkor Emmett Cullen ekkor érdemelt meg egy Istenes pofont…

- Oké, ez járt…

- Annyira eszetlen vagy. Annak a csajnak lenne választása. Ha összejön Edwarddal, akkor már nem lesz, hisz mi mást akarna, ha nem átváltozni? Lemondani megannyi lehetőségről… - Szerelmem hangja egy pillanatra elcsuklott, s arcát a mellkasomba fúrta. Ha ember lenne, most valószínűleg zokogna.

- Édesem, kérlek, nyugodj meg! Tudom, hogy az a vágyad, hogy egyszer majd megöregszünk, és a verandán ülünk kézen fogva, körülöttünk az unokáinkkal, megőszülve. De abban mi buli lenne? Hisz most olyan gyönyörű vagy, örökké fiatal, minden pasi rajtad legelteti a szemét, akármennyire is nem tetszik ez nekem… De hidd el, a kezüket is eltörnék, csakhogy az övék lehess. És mint már annyiszor mondtam akár örökbe is fogadhatunk, vagy amit szeretnél. Tudod jól, hogy minden kívánságodat valóra váltom… - Felemelve fejét, rámosolyogtam, majd magamhoz húztam egy csókra. Nem is kellett nekünk ennél több, máris ott folytattuk, ahol húsz perce abbahagytuk. Csak a háznak ne fájna ennyire… Gyorsan körbepillantottam az igencsak megviselt hálószobánkban: törött ágytámla, majdnem átlyukadt fal, szétszaggatott ruhák és függönyök… Erre mi mást is mondhatnék?! Szenvedélyesen szeretjük egymást.

- Akkor indulhatunk? – kérdeztem Rose-t, mikor három óra múlva visszatért a vadászatról, ám mikor belépett az ajtón, nem tudtam visszatartani a nevetésemet. Ruhái szétszaggatva lógtak rajta, kivillantva formás testrészeit, haja zilált, arca véres volt. – Csak nem megtámadott Bambi mamája? – tettem fel az újabb kérdést immáron a hasamat fogva a röhögéstől.

Válaszul egy morgás tört elő a torkából, aztán rámvetette magát, én meg persze hátraestem a fotellal.

- Szerintem rohadtul nem lenne vicces, ha rádtámadna három rohadt medve és majdnem széttépnének. Tudod jól, hogy rühellem ezeket a dögöket. Te is majdnem miattuk haltál meg, emlékezz csak vissza szépen. – Oké, igaza volt. Mindig is rossz szemmel nézte, ha én magam is egy macival birkózom, hisz emberként majdnem megölt egy. Ha akkor nem találnak rám Rose nem rángat magával, akkor már nem élnék.

- Bocsi, tényleg, nem akartalak felhúzni. – Végigsimítottam arcán, majd felkeltem vele együtt a földről. – Na, sipirc fürdeni, haza akarok menni!

- Rose baby, itt valami nagyon nem pálya – motyogtam, mikor leparkoltunk a nagy Cullen villa előtt. – Ez nekem nem tetszik.

Kézen fogva indultunk el a bejárat felé, ám az ajtó hirtelen kicsapódott és Esme vetette ránk magát. Kezdtem attól aggódni, hogy esetleg megfulladok a szorításától, ám ekkor végre elengedett minket.

- Ideje volt már, hogy hazajöttetek drágáim. Rettenetesen hiányoztatok nekünk mind a ketten.

Valóban jó volt őket újra látni, időközben Carlisle is megjelent, de nekem valami hiányzott.

- A többiek? – kérdeztem furcsállóan.

- Ezt inkább odabent… - válaszolta apám titokzatosan. Ezek szerint jó volt a megérzésem. Valami nem stimmel itt, nem érzem az illatukat, de lehet, hogy csak hosszú időre elutaztak…

Besétáltunk a házba és helyet foglaltunk a nappaliban.

- Tehát? – kérdezte szerelmem türelmetlenül. Ilyenkor mutatkozik meg, hogy a felszín alatt mégis csak érzékeny lény ő maga is.

- Nem olyan régen történt az egész, kicsivel a költözésetek után. Félreértettük Alice-t és Edwardot, és elmentek. Igaz, hogy utána Jasper kiderítette, hogy amiben elsőre tévedtünk végül is mégis csak beteljesült, de…

- Nyögd már ki, kérlek! – förmedtem rá Carlisle-ra.

- Alice elhagyta Jaspert, és Edwarddal van.

- Hogy mi van? – esett le Rosali álla a hallottaktól.

- Ez kemény – motyogtam kissé kábultan a hirtelen jött információtól. – De hol van Jasper?

- Elment Irináékhoz, úgy gondolta, a környezetváltozástól kitisztul az agya. Az utóbbi időben teljesen kifordult magából, ráadásul újra embert ölt.

- Hihetetlen.

Valahogy most nem érzem igazán itthon magam, hiányzik a nyüzsgés a házból. Nincs itt Edward, akit szekálhatnék, nem hallom a kis idegesítő Alice csilingelő hangját, és nincs, aki felvidítson minket a képességével. Olyan üres minden. Nem gondoltam volna a kisöcsiről, hogy lenyúlja Jasper nőjét, ez durva. Bár, amilyen prűd Edward, valószínűleg inkább Alice csábította el őt, és nem fordítva. Biztos bevezette a tuti dolgokba, Edy meg most úgy csimpaszkodik Alice-en, mint kisgyerek az anyja mellén. Háhá, most ezt elképzeltem…

Érdekes, hogy milyen dolgok történnek, míg az ember, jelen esetben vámpír elmegy egy kicsit kikapcsolódni…

Gondolatmenetemből a mobilom csörgése zökkentett ki.

- Alice? Jézusom, de jó hallani a hangodat. Minden rendben veletek?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.