Egyre rosszabbak Alice gondolatai. Elképzelte a közös jövőnket, de legrosszabb nem ez, hanem az, hogy nekem tetszik. Nagyon aranyos, ahogy kéz a kézben szaladunk az erdőben, majd egy kis réten leheveredünk a nyíló virágok közé, édes szavakat suttogunk egymásnak, majd ajkunk csókban forr össze...
A közös gondolatmenetünkből a selymesen csilingelő hangja ébresztett fel. Észrevette a lift tetején a vészkijáratot. Hogy ez eddig miért nem jutott az eszembe?!?!?! Kérésére egyből felpattantam, a kezemet nyújtottam neki, majd a derekánál fogva felemeltem. Nos, ez egyből 3 dolog miatt nem volt a legjobb ötlet.
Az első: mikor "átkaroltam" a derekát találkozott a tekintetünk, és én szinte lefagytam...
A második: miután magamhoz tértem, gyorsan felemeltem Alice apró testét, ám az a szoknya, ami éppen rajta volt valóban rövidnek... túl rövidnek minősült, mivel mázlimra, vagy éppen pechemre pont beláttam alá.
És végül a harmadik: úgy megbámultam Alice formás fenekét,hogy akár egy iszákos pasas is megirigyelné, aki a csajokat lesi a gogo-bárban...
Oké, nem mintha nem lett volna szép... akarom mondani gyönyörű, észbontó, fantasztikus, szexi, és még sorolhatnám a jelzőket a látványra, de Alice rajtakapott, mire én hirtelen elkaptam a tekintetemet és elengedtem őt, aminek a következménye az volt, hogy a földre került...
- Minden oké? - kérdeztem kissé rémülten, a lift fala felé fordulva.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.