Úgy érzem, mintha nekem is ez lenne az első alkalom, bár én eddig Jasper-rel is mindegyiket úgy éltem meg, mintha a legelső lenne, de ez most még másabb.

Teljesen elveszek, csókjaink megőrjítenek, és szinte mohó leszek, nem akarom elengedni egy pillanatra sem, ahogy nem akarom azt se, hogy ajkain elváljanak, akár örökre így tudnék maradni vele, csak érezzem selymes ajka érintését.

Érzem a bizonytalanságát, de ez még jobban felizgat, nem azért, mert néha szeretek irányító szerepben tetszelegni, hanem mert olyan gyengéd, és alapos, pontról pontra, minden egyes pillanatot kiélvez.

Szorosan ölel magához, ezek után próbáljon olyat mondani, hogy hagyjuk abba, vagy hogy ő nem akarja. Hisz már az sem érdekelne, ha bármelyik családtagunk ránk rontana. Hamarabb esnék nekik, mintsem elválasszanak minket. Sose gondoltam volna még, hogy ennyire kívánni fogom Edward-ot, és ez azért egy kicsit hátborzongató. De egyáltalán nem a testvérem, hisz engem nem Carlisle változtatott át. Két idegen vagyunk, akik vágynak a másik testére.

- Most ugye ezt nem kérdezted komolyan?! – nézek rá csúnyán, miközben zihálok én is, mint valami dohányos, aki futott a busz után. Kapkodom a levegőt, pedig semmi szükségem rá. Lehet csak az teszi, hogy annyi ideig viselkedtünk emberként, vagy mert teljesen feltüzel.

Újra megcsókol, és én tényleg nem akarom megszakítani ezt a pillanatot, forrjunk össze. Már komolyan, melegnek érzem Edward testét, mint amilyen egy vérfarkasé lehet. De mi van, ha már nagyon éhezek, és a szexszel akarom csillapítani olthatatlan szomjamat?!

Jobb, ha nem járatom tovább a fejemet minden marhaságon, és csak rá, ránk koncentrálok, és a csókjára.

Ezen kuncognom kell, a csók abbamarad, és én próbálom mellkasában eltüntetni az arcomat.

- Egyáltalán nem vagy béna, és ha az lennél sem zavarna. Te így vagy tökéletes. – tudom, kicsit sablon duma, és általában a pasik szokták ezt megnyugtatásként mondani a lányoknak, vagy épp azért, hogy mihamarabb az ágyon kössenek már ki. De én tényleg úgy gondolom, hogy azon lepődtem meg volna jobban, ha titkon Edward nem ilyen figyelmesen gyengéd, és tapintatos.

Nem is várom, hogy kapkodjon, persze ha kicsit bevadul, és engedi, hogy majd az ösztönei irányítsák, akkor nem fogok tiltakozni ellene.

Lassan elindulok, menjünk az ágy felé, de a vámpír érzékeim valahogy mintha kikapcsoltak volna, zuhanunk rá az ágyra, de nem is fogjuk fel a dolgot, annyira elvesztünk a másikban.

Kezei még mindig derekamon pihennek, a lábaim viszont már az övét fonják körül. Sose gondoltam volna, de tényleg, még amikor a liftben voltunk, és tombolt bennem a vágy, hogy ennyire kívánom őt.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.